kanji

Strokes	4
On-olvasás	ka
Kun-olvasás	szia, ~ bi
Jelentései	tűz , kedd

Radikális: hi
 

Hasznos vegyületek

Egyéb kandzsi karakterek amelyeket a hasznos vegyületek. 

Vol. 707 ,  vol. 332 ,  vol. 236 ,  vol. 66 ,  évf. 9

 Kattints a linkre, hogy hallja a kiejtés. 

Olvasás	Jelentése
KASAI	tűz, tűzvész
shouka	tűzoltás
kayoubi	Kedd
hanabi	tűzijáték

EGY KIS MAGYAR TALPALÓ

EGY KIS MAGYAR TALPALÓ

rájöttem, hogy iszonyú gáz az, hogy míg a görög mitológiákat kívülről fújom, és ismerem a mítikus lényeit, tudom, hogy álltalánosságban milyen lényektől tartottak anno európában, általába felismerem ha egy figura yurei, azaz a japán mondakörből lett kiragadva, viszont hogy konrétan kiben miben hittek őseink és milyen tulajdonságokat adtak nekik.... nos a tudásom meglehetősen felszínes. Így utána nézelődtem, és, a teljesség igénye nélkül kigyűjtögettem. Van amihez van magyarázat is, de nem mindhez csak ami jellemzése eltért az általam ismerttől, vagy érdekes volt, vagy nem ismertem eddig.

öregatya azaz isten megfelelője

boldogasszony(?) babba mária egy nem ismert de nappal aazonosított istenanya és mária keveréke

szélanya az égig érő fa ágai közt lakó vénasszony, aki kiengedi a szelet

égig érő fa Az eget elérő hatalmas fa, egyes elképzelések szerint, oszlopként tartja a világra sátorszerűen boruló égboltot (vagy üstnek is képzelték az eget), amely néhol lyukas, s ettől vannak a csillagok. Az égnek felettünk hét vagy kilenc rétege van, s ezek a rétegek megfeleltethetők az égig érő fa ágainak, amelyeknek száma ugyanennyi. A fa ágai közé képzelték el a Napot és a Holdat. Ez utóbbit a ráolvasásokban férfiként említik ("új Hold, új Király..."), míg a Napot az istenanya megszemélyesítőjének tartják, tehát a női principiummal azonosítják ("napba öltözött asszony").

markoláb égitestfaló mítikus lény

vadöreg (szőrrel borított testű, vad tekintetű öregember),

vadleány (meztelenül jár, hosszú haja és körme van),

erdei leány, éneklő kisasszony

rézfaszú bagoly

vasorrú bába

tündér (tavak alatt csallóközben)

szépasszony

boszorkány

sárkány (A magyar mitológia sárkánya a balkáni sárkányalakokhoz hasonlóan alapvetően időjárásdémon, többek között a jégesőt is sárkány okozza. Úgy tartották, hogy olyan kígyókból és halakból lesznek sárkányok, amik 7 éven keresztül mocsárban élnek. A táltos feladatai közé tartozhat a sárkánnyal való harc, de nem a fizikai világsíkon, hanem szimbolikus, vagy szellemi síkon. A „sárkányharc-történetekben” a tálttos az égbe emelkedik, hogy a felhők között megküzdjön a sárkánnyal, hogy ezzel elűzze a rossz időt.)

lidérc

lüdérc (A lüdérc egy szexuális démon, ami általában hímnemű, és az ellenkező nemmel tart kapcsolatot, de lehet nő is. A földre leszállva emberi alakot ölt (általában régi szerető, vagy meghalt házastárs képében jön)

turul

griff

csodaszarvas

fehérló

manó

óriás

ördög (Az Isten ellenpárja az Ördög, aki kezdetben a sötétség, gonoszság általános szimbóluma volt, később szerepét és tulajdonságait a keresztény mitológia alakította. Egyes gyűjtésekben az Isten és az Ördög a teremtéskor együtt alakítja ki a világot. A Rábaközi táltos hagyományokban az Ördög, mint Őr-dög, tehát őrzőszellem szerepel. Amely az embereknek segíthet is, óvhatja (ördöngös, ördöge van(mint pozitív értelmű kifejezés)) is őket, de némelyik akadályozza, bajt hoz annak a fejére akit követ. Lásd még: Máté Imre: Yotengrit)

kíséretek lelkek

betegségdémonok mint:

§ guta az agyvérzés, néha az infarktus démona.

§ nyavalya az epilepszia démona, gyakran összefoglaló kifejezés a betegségekre.

§ Gyík a torokgyík és a torokfájás démona.

§ Szentantaltüze az orbánc, kiütések, lázas állapot szelleme.

§ Fene rosszindulatú daganatos betegségek démona.

§ Döghalál a pestis vagy kolera démona.

§ Igézet a fejfájás és a láz démona.

§ Ijedtség a különböző pszichikus bajok démona.

§ Mirigy

mumus

kótár

huskotabagó

A kutya A kutya khtonikus lény, az alvilághoz tartoző halottkísérő, közvetítő és lélek hordozó állatt. Innen származnak az olyan rossz értelmű szólásaink, mint a „kutya szülte, ebadta, kutya fajta, kutya-fáját”. A kutyák közvetítenek föld és ég között védik a halott lelkét és kísérik a túlvilágon. Szárazság idején a földbe temetett kutyát okolja a magyar néphagyomány. Hogy a szárazságnak vége szakadjon meg kell keresni és ki kell ásni a kutyát. Ipolyi az állatáldozatokat még az emberáldozatok helyettesítésének véli. Dr. Vörös szerint viszont a kutya/farkas áldozat nem tartozik a szertartások ezen körébe. Dienes István a kutya szerepének tisztázása végett felveti a kenézlői és a gádorosi nyakörves kutyaábrázolások vereteit. Noha Szőke B. egyszerűen ünnepi, vadászatokon használt lószerszám díszeiként határozza meg ezeket, ők a kérdést az egész pogány hitvilág, a honfoglalás kori állatábrázolások szellemi hátterébe ágyazva vizsgálták. Az a tény, hogy a vadászó (kutya) és a vadászott (szarvas) állat különválasztva szerepel, továbbá, hogy a gádorosi leleten a kutya nyakán – a kenézlőihez hasonló – hármas tojásmintával jelzett nyakörv látható. A 10-13. század közötti 15 település és 18 temető feltárásából, 32 kutyacsontváz és 23 különálló koponya került elő. Ami azt jelentheti, hogy a ló áldozat mellett a kutya áldozatok is fontos szerepet töltöttek be a honfoglaló és a kora középkori magyarok életében. A nomád népek hitvilágában a lelket (értsd. íz) a fej (esetünkben a koponya) foglalja magában. Így ez az áldozat képviseli egyrészt az állatot, másrészt közvetítő szerepet is betölt. Ezeket a testrészeket edénybe helyezve temették el, amire, mint az íz „tartó edényére” nagy figyelmet kell szentelnünk. Barba Rafael így fejtegeti a temetők tartalmát tovább cikkjében: A feltárt temetőkben 9 esetben halottal együtt, 1 helyütt utólag rátemetett, 4 ízben pedig sírok között, különálló gödörben eltemetett kutyát, illetve kutyakoponyát sikerült azonosítani. Más a helyzet a települések ásatásainál. Itt az előfordulás sokkal változatosabb. Házba temetés 5 lelőhelyen, kemencébe 4, gödörbe 5, verembe 2, árokba 2 és cserépfazékba 1 helyen történt.^[2]

A temetések mellett kutyát áldoztak a halálozási évfordulók (halotti torok) alkalmával is. A településeken feltárt bizonyítékok legtöbbje esetén baj elhárító, bűbáj törő célra kell gondolnunk. Egy másik szokás érdekes lelete egy Visegrádról származó lelet, ami egy 10-11. század között élt nő felnégyelésének képe. A nőt a temetőtől távol földelték el az akkori szokás szerint és mellé 6 kutyát temettek. A kutyák közül 3-at a felismerhetetlenségi összekaszaboltak, a többit pedig csak simán megölték. A szokás értelmében az elítélt húsából, csontjaiból evett kutyákat is kegyetlenül lemészárolták. ^[3] Az ilyen cselekedetben átesett ember számára nem jöhet el a keresztény felfogás szerinti feltámadás. Visszatérve a dolog szimbolikája az elítélt "kutya" (az ember) és a "tisztátalan" kutya (állat) össze Népi szóláskészletünk is érdekes bizonyítékokat is sorol fel. Például ilyen az „ebek harmincadjára kerül/jut” kifejezés, vagy az „átesett az ebek harmincadján” mondás, ami Csefkó Gy. szerint, az „ebek szájába került / az ebek kivették belőle a vámot” Az ebadta, ebtől származik kifejezéssel ellentétes az „ebadóban hagy” szólás.

A szarvas

Évenként lehullatott és újra növesztett agancsa révén a fához kapcsolódó egyetemes jelkép: az örök megújulás, az újjászületés, a Nap, illetve Krisztus szimbóluma. A hosszú életnek, a halhatatlanságnak, a bőségnek és a termékenységnek a jelképe.

A korai keresztény művészet kedvelt témája az élet vizének kútjából, az „igaz élet” paradicsomi fájának tövéből eredő folyókból ivó szarvas. 

A gyorsaságnak is a szarvas a jelképe.

A ló

Az ősi magyar nép a fehér lovat szent állatnak tekintette. A táltos feláldozta őket máglyán. Ha a lovas meghalt, vele temették a lovát is. Bőrét lenyúzták és egy karóra feszítették, majd pár napig száradni hagyták. A „húzza a lóbőrt” mondás arra a recsegő hangra utal, amikor a lóbőrt a karóra feszítették.

A farkas

Nomád népként őseink nemegyszer találkoztak a toportyánokkal, s számtalan negatív, ördögi jelzőt kapcsoltak hozzájuk, mint minden erős,károsnak ítélt jószághoz teszik azt még ma is. Ennek ma is élő, kézzel fogható jele az a régies szitok forma, mely ekként hangzik: "A fene egye meg!" vagy "A fene vinné el!" Fene a farkas szó archaikus alakja,egyes vélemények szerint egyfajta ártó szellemet is e néven neveztek, s ezt tudva máris értelmet nyer a szitok.

kettős lélek elképzelése is kötődhetik hozzá: egyes szibériai népek képzete szerint a fa ágán madarak ülnek, ezek árnyéklelkek, és a sámán dolga lehozni őket a földre, esetleg a madár éppen a sámán szabadlelke